Magyarországon az éves átlagos vöröshagyma fogyasztás 8-9 kilogramm, fokhagymából pedig 0,8-0,9 kiló.
    
Vöröshagymából 65-70 ezer tonna a termés, fokhagymából 6-8 ezer tonna. A termőterület az elmúlt években némileg csökkent, tavaly így mintegy 2 ezer hektáron termesztettek vöröshagymát, 915 hektáron pedig fokhagymát. A termesztési hagyományok és a termelési adottságok együttesen határozzák meg a termőterületek elhelyezkedését.
    
A fő vöröshagyma termőterületek Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében találhatók, amelyek 300-400 hektáros területek. Hajdú-Bihar, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében 100-150 hektár közötti a termőterület.
    
A fokhagyma termőterületek döntő hányada, 85 százaléka Csongrád megyében található.
    
A hagymaexport nem jelentős, vöröshagymából mindössze 1-2 ezer tonna kerül külföldre, főként a környező országokba, Romániába, Szerbiába. Fokhagymából 600-800 tonna az export, ami jellemzően szintén a környező országokba, Romániába, Szlovákiába irányul.
    
Vöröshagymából 15-18 ezer tonna az import, ami leginkább Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Szlovákiából származik. A fokhagymaimport elsősorban holland és német kereskedőkön keresztül érkező kínai áru, évente 1000-1400 tonna.
    
A munkacsoport főként azt szeretné elérni, hogy azokban az időszakokban, amikor van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők.
    
A szakemberek szerint a magyar áttelelő hagyma már várhatóan június 10. körül kapható lesz a piacon. Ezt követően a magyar vöröshagymából és fokhagymából augusztus végétől egészen a következő év januárig-februárig ki lehet elégíteni a belföldi igényeket.
    
A NAK a szakmai segítségnyújtás mellett a piaci információk gazdálkodókhoz való eljuttatásához, és a piaci szereplők közötti kapcsolat erősítéséhez is támogatást nyújt. Emellett segíti a tárolhatóság növelését és a tárolókapacitások bővítését is annak érdekében, hogy például a vöröshagyma minősége a betakarítástól 5-6 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő legyen.